Az egészség nagy kincs – megőrzésére és helyreállítására pedig mindig érdemes időt
szánni. Az általános egészségi állapotunkról legegyszerűbben és leggyorsabban
vérvizsgálattal nyerhetünk információt. Fontos kiemelni, hogy laborvizsgálatra nem csak
panaszok esetén van szükség: érdemes egy-két évente szűrés céljából is elvégeztetni egy
nagy rutin vizsgálatot.

Mit mutatnak ki a nagy rutin laborvizsgálatok?

A laboreredmények megmutatják, ha a szervezet működésében valamilyen eltérés található.
Ez magyarázatot adhat az esetlegesen fennálló panaszokra, és olyan tünetekre,
amelyeknek a mindennapok során nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget (pl.
fáradékonyság, gyengeség). Ugyanakkor a vér elemzésével fény derülhet olyan
megbetegedésre is, ami még semmilyen panaszt nem okoz. Lényeges, hogy bármilyen
eltérés esetén konzultáljunk szakorvossal, aki értelmezni tudja azokat és segít helyreállítani
az egészséges egyensúlyt.

Vérkép
A vérképző szervek és az immunrendszer működéséről ad információt a vérkép, melyben a
vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék relatív és abszolút száma kerül
meghatározásra. Ebből következtethetünk többek között vérszegénységre, gyulladásos
folyamatokra és véralvadási zavarokra, de arról is képet kaphatunk, hogy milyen
immunválasz zajlik a szervezetben.

BEJELENTKEZÉS, IDŐPONT FOGLALÁS

Vércukor
Glükóz, azaz cukor szükséges a sejtek normál működéséhez. A vércukorszint ellenőrzése
alapvető fontosságú a cukorbetegség szűrésében és ellenőrzésében. A vizsgálat éhgyomri
vénás vérvétel laboratóriumi elemzésével történik. Megemelkedett vércukorszint esetén a
vizsgálat ismétlése vagy terheléses vizsgálat elvégzése szükséges.

Vese működés
A kreatinin, a nátrium és kálium ion szint, valamint a vizelet vizsgálat ad képet a vese
működéséről. Ennek rendszeres ellenőrzése kiemelten fontos azok számára akik
cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek, mert ezek az alapbetegségek
károsíthatják a vese működését. Ezek mellett az összfehérje szint csökkenése is jelezhet
veseproblémát (illetve máj elégtelenséget is).

Májfunkció
A máj működéséről ad információt a GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz), a GPT
(glutamát-piruvát aminotranszferáz), és a GGT (gamma-glutamil-transzferáz) enzim, az
albumin, valamint az epén keresztül ürülő festékanyag, a bilirubin szintje. Májbetegség vagy
-károsodás esetén a normál tartománytól magasabb értékek jelzik a problémát.

A szív- és érrendszeri kockázat felmérése

A vérzsírok elemzése egyéb vizsgálatok (vérnyomás, EKG) eredményével együtt ad
megfelelő képet a kardiovaszkuláris állapotról. Vérzsír alatt az összkoleszterin, a HDL és
LDL koleszterin, valamint a triglicerid vérből meghatározható szintjét értjük. Jó tudni a
különbséget a kétféle koleszterinszint között: az LDL koleszterin káros, mert lerakódást
idézhet elő az érfalakon, ami növeli az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát. A
HDL a “jó koleszterin”, ami elszállítja a lerakódásokat a májba, így csökkenti a szív- és
érrendszeri problémák kialakulásának esélyét. A húgysav szint mértéke szintén fontos a
rizikófaktor megállapításához, emelkedett szintje a köszvényes ízületi gyulladás mellett
kardiovaszkuláris problémát is jelezhet.

Csont- és endokrin rendszer
Az alkalikus foszfatáz (ALP) a fehérjék lebontását segítő enzim, ami a máj és a
csontbetegségek vizsgálatához ad információt. Magas értéke máj- vagy csontbetegségre, pl.
csontritkulásra utal. Az alacsonyabb érték hátterében pajzsmirigy-alulműködés,
alultápláltság vagy vérszegénység állhat. Az anorganikus foszfát, a kalcium és a D-vitamin
szint szoros összefüggésben állnak és szintén a csont- és az endokrin betegségek
diagnózisában segítenek.

Gyulladásos folyamatok
A CRP fehérje gyulladás esetén termelődik a májsejtekben, jellemzően bakteriális és
gombás fertőzések esetén emelkedik meg a szintje radikálisan. A laborvizsgálat csak a
szervezetben jelenlévő gyulladást tudja kimutatni, annak pontos helyét azonban nem.
Gyulladás jelenléte esetén az esetleges panaszok ismeretében javasolt további vizsgálatok
elvégzése. Az amiláz szint meghatározása a hasnyálmirigy állapotáról ad visszajelzést –
magas értéke gyulladást jelez.

Vas és vérképzés
Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, ami fáradékonysággal, gyengeséggel,
szédüléssel jár. Hátterében vérvesztés, gyulladás, krónikus betegség, daganat vagy rossz
felszívódás is állhat. A vasháztartás felméréséhez szolgáltat további információt a ferritin
szint meghatározása: az alacsony ferritin szint vashiányos vérszegénységre, pajzsmirigy-
alulműködésre vagy lisztérzékenységre utal, míg a magas érték gyulladásos vagy
daganatos megbetegedést jelez.

Egy egyszerű vérvétel alapján a nagy rutin laborvizsgálati csomag gyakorlatilag teljes körű
általános állapotfelmérést biztosít, amellyel képet kaphatunk a szervezet működéséről. Az
eltérések akár panaszmentesség esetén is problémát jelezhetnek, így mindenképp javasolt
orvosi konzultációt igénybe venni a labor lelet birtokában. Tökéletes eredmények esetén
pedig a vizsgálat két év múlva, vagy panaszok esetén ismétlendő.

Foglaljon időpontot az Írisz Medical & Selfness Centerbe akár online!