Bejegyzés

A kínzó fejfájás tragédiája

/ by

Akár tenziós vagy migrénes a fájdalom, minden esetben tompultságot, levertséget okoz, csökken a teljesítőképességünk, mindegy, hogy munkahelyen vagy a magánéletben érjen is utol, egyformán hátráltat. Legtöbbször az időjárás változásaira fogjuk, a stresszre, vagy gyógyszerünk mellékhatásaira. Sokszor ismerjük az okát, egy átmulatott éjszaka után a kialvatlanság és az alkohol legtöbbünknél okozhat fejfájást, de ha nem tudjuk mihez kötni, gyakran megijedünk, és súlyos betegségtől rettegünk.

Az esetek egyharmadánál megelőzhető vagy csökkenthető a kínzó fájdalom.

Figyeljünk izmaink tónusára, amely okozhatja a nyaki erek szűkülését, amit egy masszázzsal orvosolhatunk, de sokszor az elégtelenül kevés folyadék bevitel húzódik a fejfájás hátterében. A megfázástól eldugult orrmelléküreg ellen az inhalálás, esetleg orrspray, míg az ingadozó vérnyomás okozta fejfájás elkerülésére a galagonya-fagyöngy keverék ajánlott. Sokaknál a légkondicionáló berendezések vagy éppen a szellőztetés hiánya állapítható meg, másoknál a népbetegségnek titulát savasodás is okozhat fejfájást, de vitaminhiány, látászavarok, kialvatlanság, túlzott napozás, láz illetve egyes fertőzések is szerepelhetnek kiváltó okként.
A rendszeresen előforduló, hosszan, hetekig elhúzódó krónikus fájdalom esetén célszerű szakemberhez fordulni panaszunkkal. Ilyen esetben egy természetgyógyászati állapotfelmérés, vagy belgyógyászati
kivizsgálás fény deríthet, mi okozza a rendszeres és csak nehezen múló fejfájásunkat.

A panaszaink enyhítésére igyunk egy pohár mézes fekete vagy zöld teát, de fogyaszthatunk borsmenta vagy citromfű teát is.

Ha tehetjük, menjünk ki néhány percre a szabadba, és lélegezzünk mélyeket, mozgassuk át nyakunkat,
derekunkat. Ebben az időszakban kerüljük a mobiltelefon használatát, az erős fény és hanghatásokat.

Folyékony életünk: a víz

/ , by

Mennyi is az annyi?

Többféle cikket olvashattunk már a napi vízfogyasztásról, ha valaki méregtelenít, fogyókúrázik, vagy épp megbetegszik még inkább fontosabb a helyes folyadékmennyiség.

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy testünk nagyrészt vízből áll (kb. 70%), ez az arány csecsemőknél és felnőtteknél változik, illetve a nők és férfiak között is lehet különbség.

Egy egészséges felnőtt szervezetnek naponta 2,5-3 liter vízre van szüksége, hogy elkerülje a kiszáradást. Ha egy átlagos pohárral akarjuk szemléltetni, ami 2-2,5 dl akkor naponta 10-12 pohárral kellene innunk.

Persze ez a szám attól is függhet, hogy milyen italokat és ételeket veszünk magunkhoz. Bizony az ételek is tartalmazhatnak vizet. A zöldségek és gyümölcsök nagyszázaléka magas víztartalommal rendelkezik, gondoljunk csak bele a görögdinnyében mennyi van.

A vízszükségletünket több faktor is befolyásolhatja:

  • Betegség esetén: egy lázas betegnek több folyadékra van szüksége, mivel a víztartaléka nagy részét kiizzadja. De egy hasmenés vagy hányás következtében is fontos, hogy pótoljuk az elvesztett folyadékot.
  • Fizikai munka során: igen egyszerű a recept, minél többet mozogsz annál több vizet vesztes. Aki többet mozog, többet is igyon.
  • Magas hőmérséklet/ Száraz klímánál: melegebb időszakban több vizet veszítünk, mint általában. Gyorsabban is kell pótolni.

Lehet-e, hogy túl sokat iszunk?

Persze. Mint minden mást ezt is túlzásba lehet vinni. Mivel nincs törvényszerűen leírva, kinek mennyi vízre van szüksége érdemes a megadott 3 literen beül maradni, ezt a számot csak akkor lépjük túl, ha az időjárás vagy alkalom adtán egy erősebb fizikai munka megkívánja, folyamatosan nem javasolt.

Ritka esetben előfordulhat hiponatrémia, ehhez nagy mennyiségű víz szükséges. A vér nátriumszintje lecsökken és letargia vagy zavartság jelentkezhet, mivel a nátriumszint változását az agyunk különösen érzékenyen reagál, így ha odafigyelünk magunkra hamar észlelhetjük, hogy ha baj történik. Ez visszafordítható, ha a folyadékbevitelt lecsökkentjük. De mindenképp forduljunk orvoshoz, ha ilyet tapasztalunk, ha súlyosbodik a hiponatrémia, izomrángások és görcsök alakulhatnak, amely miatt aluszékonyak lehetünk, ez kómához és akár halálhoz is vezethet.

Mindez elkerülhető, ha iránymutató elírásoknak megfelelően betartjuk a javasolt vízmennyiséget és oda figyelünk magunkra és környezetünkre!

Életünk a víz

/ , by

Elmúlt a nyári nagy hőség, az esős, hűvös napokon nem kínoz a szomjúság, a szervezet hűsítésének igénye sem jelentkezik, így bizony előfordul, hogy órákig nem jut eszünkbe folyadékot venni magunkhoz.

Néhány elképesztőnek látszó adat:

Testünk tömegének több mint a fele víz, férfiaknál 60%, nőknél – a nagyobb testzsír-százalék miatt – 50%. Amikor a csecsemők megszületnek, testükben a víztartalom 70%.  Ez megoszlik sejten kívüli, és kb. 60 % sejten belüli víztartalomra. Felnőtt korunkra sejtjeink majd 30 liter folyadékot tartalmaznak.

Szervezetünk vízháztartását, vagyis a folyadék felvételét és leadását bonyolult idegi- és hormonális folyamatok szabályozzák. A víz fontosságát nem becsülhetjük le, hiszen az összes, szervezetünkben lezajló élettani folyamathoz vízre van szükség.

Gondoljuk csak meg:

  • a nyál
  • az epe
  • különböző emésztő enzimek termelődéséhez
  • az emésztéshez és felszívódáshoz
  • a tápanyagszállításhoz
  • a testhőmérséklet folyamatos fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a vízháztartás egyensúlya.

Emiatt a szomjazást sokkal nehezebben és csak rövid ideig képes tolerálni a szervezetünk, mint az éhezést.  Normál időjárási körülmények között a felnőttek kb. 2,5 –3 liter folyadékot vesznek fel és veszítenek el naponta.

Egy átlagosan táplálkozó felnőtt a teljes folyadékszükségletének legjelentősebb részét (kb. 1500 ml-t) folyadék formájában veszi fel, de szintén nagy mennyiség, kb. 800 ml származik a táplálékok szabad és kötött víztartalmából. Ebben a tekintetben jelentős víztartalmuk van a gyümölcsöknek és a zöldségféléknek is (80% feletti).

A tápanyagok elégetésekor átlagosan további 200 ml víz képződik szervezetünkben.

A veséink által kiválasztott napi vizelet mennyisége kb. 1400 ml. Viszonylag sok vizet párologtatunk el (300 ml) a légzés folyamán és a bőrön keresztüli vízveszteségünk (párolgás), izzadás nélkül is legalább 600 ml naponta.

A szervezet belső vízállományában bekövetkező legkisebb változás erőteljesen befolyásolja a sóháztartást is, és fordítva. A víz-, vagy a sóháztartás jelentős eltérései súlyos, akár életveszélyes anyagcsere- zavarokat idézhetnek elő (kiszáradás, vízmérgezés).

Mire figyeljünk?

A folyadékpótlást célszerű vízzel, ásványvízzel, lédús gyümölcsökkel (pl. cseresznye, meggy, görögdinnye, stb.), gyümölcslevekkel, teákkal, esetleg leves félék fogyasztásával megoldani. Kevésbé ajánlottak a cukros üdítők, tejfélék, a kávé pedig erős vízhajtó hatása miatt kifejezetten kerülendő. A kávé mellé mindig kérjen egy pohár vizet!