Bejegyzés

Mit mutathatnak meg nekünk a laborvizsgálatok?

Egészségünk nagymértékben függ attól, hogy milyen életet élünk. Talán Ön is tudja, hogy érdemes lenne több zöldséget és gyümölcsöt enni, többet mozogni. Vagy mindez rendben van, de jól jönne egy kis megerősítés, hogy a jó úton halad. A laborvizsgálatok segítenek felmérni általános egészségügyi állapotunk és akár lappangó betegségeket is megelőzhetünk a segítségükkel. Read more

Életünk a víz

Elmúlt a nyári nagy hőség, az esős, hűvös napokon nem kínoz a szomjúság, a szervezet hűsítésének igénye sem jelentkezik, így bizony előfordul, hogy órákig nem jut eszünkbe folyadékot venni magunkhoz.

Néhány elképesztőnek látszó adat:

Testünk tömegének több mint a fele víz, férfiaknál 60%, nőknél – a nagyobb testzsír-százalék miatt – 50%. Amikor a csecsemők megszületnek, testükben a víztartalom 70%.  Ez megoszlik sejten kívüli, és kb. 60 % sejten belüli víztartalomra. Felnőtt korunkra sejtjeink majd 30 liter folyadékot tartalmaznak.

Szervezetünk vízháztartását, vagyis a folyadék felvételét és leadását bonyolult idegi- és hormonális folyamatok szabályozzák. A víz fontosságát nem becsülhetjük le, hiszen az összes, szervezetünkben lezajló élettani folyamathoz vízre van szükség.

Gondoljuk csak meg:

  • a nyál
  • az epe
  • különböző emésztő enzimek termelődéséhez
  • az emésztéshez és felszívódáshoz
  • a tápanyagszállításhoz
  • a testhőmérséklet folyamatos fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a vízháztartás egyensúlya.

Emiatt a szomjazást sokkal nehezebben és csak rövid ideig képes tolerálni a szervezetünk, mint az éhezést.  Normál időjárási körülmények között a felnőttek kb. 2,5 –3 liter folyadékot vesznek fel és veszítenek el naponta.

Egy átlagosan táplálkozó felnőtt a teljes folyadékszükségletének legjelentősebb részét (kb. 1500 ml-t) folyadék formájában veszi fel, de szintén nagy mennyiség, kb. 800 ml származik a táplálékok szabad és kötött víztartalmából. Ebben a tekintetben jelentős víztartalmuk van a gyümölcsöknek és a zöldségféléknek is (80% feletti).

A tápanyagok elégetésekor átlagosan további 200 ml víz képződik szervezetünkben.

A veséink által kiválasztott napi vizelet mennyisége kb. 1400 ml. Viszonylag sok vizet párologtatunk el (300 ml) a légzés folyamán és a bőrön keresztüli vízveszteségünk (párolgás), izzadás nélkül is legalább 600 ml naponta.

A szervezet belső vízállományában bekövetkező legkisebb változás erőteljesen befolyásolja a sóháztartást is, és fordítva. A víz-, vagy a sóháztartás jelentős eltérései súlyos, akár életveszélyes anyagcsere- zavarokat idézhetnek elő (kiszáradás, vízmérgezés).

Mire figyeljünk?

A folyadékpótlást célszerű vízzel, ásványvízzel, lédús gyümölcsökkel (pl. cseresznye, meggy, görögdinnye, stb.), gyümölcslevekkel, teákkal, esetleg leves félék fogyasztásával megoldani. Kevésbé ajánlottak a cukros üdítők, tejfélék, a kávé pedig erős vízhajtó hatása miatt kifejezetten kerülendő. A kávé mellé mindig kérjen egy pohár vizet!

A holisztika szemlélete

Minden mindennel összefügg. “Ha Brazíliában egy pillangó meglebbenti a szárnyát, erre Texasban hurrikán lesz” Miért lenne ez másképp pont a szervezetünkkel kapcsolatban?

A holisztika szó a Görög HOLOS szóból származik, jelentése: egész, ép, teljes, osztatlan. Filozófiai értelmében, „egészében való megismerést” jelenti. Az egészségügyben a holisztika lényege, rátekintés az egész emberre, a maga tökéletes komplexitásában. Így kap értelmet az EGÉSZ-ség szóösszetétel.

Ezzel szemben a klasszikus nyugati medicinának az irányadó törekvése, hogy minél precízebben ismerjünk meg egy-egy területet. Korunk filozófiája szerint, a világ apró részekből áll, és az egész nem más, mint a részterületek logikusan felépített halmaza. Apró részekre szedve az egyént mestereivé válunk egy szegmensnek, kialakulnak a specialisták, akik profik az adott testrész kezelésében. De vajon egy térdspecialista az ízületen és a hozzá kapcsolódó izmokon és inakon kívül képes látni a beteget? Mennyire tudunk elszakadni a saját szakterületünktől, és a betegség kiváltó okait vizsgálni.

Az emberi szervezet egy bonyolult, összetett precíz műszer.

A testen kívül a szellem és a lélek harmóniája is befolyásolja közérzetünket. Ha felborul az egyensúly e hármas egységben, prognosztizálható a betegség kialakulása.

A holisztikus szemléletű gyógyító nem a betegséget, hanem a beteget gyógyítja, nem csak tüneteket szüntet meg, hanem az okokra is fényt derít. Megtalálni a helyes terápiát csak akkor lehet, ha megértjük a szervezetben zajló folyamatokat. Megfejteni mi miért történik, ez az igazi kihívás, egyben a legcsodálatosabb feladat egy holisztikus gyógyító számára.

Ősidők óta félünk a teljesség elvesztésétől, a holisztika megszűnésétől. Régebben jellemzőbb volt a krónikus betegségtől a haláltól és a szenvedéstől való félelem, napjaink anyagias világában a pénz és a karrier elvesztése is karakteresen megjelent. A teljesség érzéséhez tartozik a „Felünk” vagyis a párunk megtalálása, a családi harmónia megteremtése, és természetesen a legfontosabb, az egészségünk fenntartása.