Elegendő lehet akár két évente is a nőgyógyászati vizsgálat?

Általában a nőgyógyászati vizsgálat akkor kerül előtérbe egy nő életébe, ha gyereket akar, vagy ha éppen nem akar. E mellett a szűrővizsgálatokra kevesebb hangsúly esik. Sokan még a leginkább ajánlott citológiai vizsgálatot is csak két, esetleg három évente végeztetik el. Mindannyian tudjuk, hogy egy időben felfedezett lappangó betegség kezelése kulcsfontosságú a gyógyuláshoz. Read more

Fókuszban: a méhnyakrák

A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség.

A rosszindulatú női nemi szervi daganatok közül – hazai statisztikai adatok szerint – évente mintegy 1300-1400 megbetegedéssel kell számolni.

A méhnyakrák szűrés során diagnosztizálható, és idejében végzett beavatkozással gyógyítható.

A méhnyakrák kialakulásában számos tényező szerepet játszik:

  • korán kezdett nemi élet,
  • sok partner,
  • rossz szociális viszonyok, alultápláltság
  • sok szülés, abortusz,
  • dohányzás,
  • rossz higiénés körülmények,
  • Human Papilloma Virus (HPV). A méhnyakrák kialakulásában legnagyobb szerepe a humán papillomavírus bizonyos típusainak (HPV 16, 18, 31, 33, 45) van.

A betegség tünetei:

A betegség jellemzően nem okoz észrevehető tüneteket egészen addig, amíg a daganat előrehaladottabb stádiumba nem kerül.

A méhnyakrák korai tünetei:

  • Szokatlan vérzés. A méhnyakrák legelső észrevehető tünete a legtöbb esetben a hüvelyi eredetű vérzés. Ez gyakran nem is magától, hanem a nemi aktust követően jelentkezik. Ha a vérzések maguktól, és nem a menstruáció ideje alatt jelentkeznek, az ugyancsak szokatlannak tekinthető.
  • A hüvelyben, illetve a hüvely körül fájdalmat érzünk a szexuális aktust követően.
  • Kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás is jelentkezhet, illetve fájdalomérzet a vizelet ürítése közben.

Előrehaladott méhnyakrák tünetei:

  • A daganat fokozatosan ráterjed környezetére, beszűrheti a hüvelyt, a méhtestet, a húgyhólyagot, a húgyvezetőket, a végbelet, a környező ereket és idegeket. A környező szervek érintettsége miatt megjelenhet deréktáji és alsó végtagi fájdalom, alsó végtagi ödéma, mélyvénás trombózis, fájdalmas vizelés, vizeletürítési zavarok, vérvizelés, nehezített, fájdalmas székelés, véres széklet is. Általános tünetek a fogyás, gyengeség és vérszegénység.

A méhnyakrák kezelése:

Függ a daganat kiterjedésétől és a beteg általános állapotától, esetleges egyéb betegségeitől.

  • sebészeti műtét
  • sugárterápia
  • kemoterápia

A gyógyulást befolyásolja a daganat stádiuma, szövettani típusa, differenciáltsági foka, a daganat nagysága, a nyirokcsomók érintettsége, ér-, nyirokérbetörés, valamint az életkor.

A méhnyakrák korai felismerésének szinte egyetlen lehetősége emiatt az, ha rendszeresen – lehetőleg évente – méhnyakrák szűrésen veszünk részt. Erre nálunk is  van lehetősége, árainkról itt tájékozódhat.

Mi is az a HPV fertőzés?

A vírusos szemölcsnek számos típusa létezik. Okozója a HPV (humán papilloma vírus), melynek több mint százharminc fajtája van, amelyek különböző jellegű szemölcsöket, bőrelváltozásokat okoznak.  HPV rendkívül elterjedt kórokozó, mely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet laphám-felületein, a kezeken, lábakon, a hangszalagon, a szájüregben, az úgynevezett condyloma acuminatum pedig a nemi szerveken, a végbél- és húgycsőnyílás környékén, apró csomócskákból viszonylag gyorsan összefüggő, karfiol jellegű kinövésekké alakulva fordul elő.

A szemölcs kezelése a bőrgyógyász szakorvosra, egyéb esetekben nőgyógyászra tartozik.

A fertőzés létrejöhet:

  • testi kapcsolat révén (szexuális együttlét)
  • tárgyak közvetítésével emberről emberre terjed. Ideális lehetőséget biztosít a fertőzés terjedéséhez például a fürdők vagy edzőtermek közös zuhanyzója, a pezsgőfürdő, vagy családon belül a közösen használt papucs, törölköző.

Ha az immunrendszer legyengült, előfordulhat, hogy tömegesen jelennek meg a szemölcsök.

Típusai:

Daganatkeltő képességük alapján magas (kb. 15-20 típusa daganatkeltő), közepes és alacsony kockázatú csoportokra oszthatók.

A leggyakoribbak:

  • alacsony rizikójú: 6, 11*, 40, 42, 43
  • magas rizikójú : 16, 18**,31, 35, 45, 58*

A humán papillómavírus 6-os és 11-es típusa a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős.
A humán papillómavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3-esetek több mint 70%-áért felelős.

Felismerés:

Bőrgyógyászati, nőgyógyászati szakrendelésen. Nagy jelentőségé van az évente elvégzett méhnyakrákszűrésnek ahol a legtöbb esetben kiszűrhető a fertőzés. Letőség van a typizálásra is, mellyel pontosan meg tudják mondani az adott HPV típusát.

Kezelése:

Ajánlatos minden esetben orvossal konzultálni.

A kezelés történhet:

  • otthoni kezelésként: ecsetelőkkel
  • szakorvos által: folyékony nitrogénnel történő fagyasztás,

vagy az eltávolítás történhet éles kanállal, lézerrel vagy elektrokuaterrel.

Megelőzés:

  • Minden felnőtt, nemileg aktív nőnél indokolt a rákszűrés legalább 1-2 évente egy alkalommal, ha az orvos javasolja, ennél jóval gyakrabban is. A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, “0. stádiumban” való felismerése.
  • HPV elleni védőoltás.

Nem mellékes! – emlő önvizsgálat az egészségünkért

Az emlő rendszeres önvizsgálata jelentősen fokozza annak esélyét, hogy az esetleges elváltozás korai stádiumban észlelésre kerüljön. Az emlőrák a fiatalabb nőknél is előfordulhat.

A női mell legnagyobb részét zsírszövet és emlőmirigyek alkotják. Az emlőmirigyekben termelődő tej a tejcsatornákon keresztül jut el a mellbimbóig. A várandósság alatt az emlőmirigyek megduzzadnak, hogy felkészüljenek a tejelválasztásra. Az emlőmirigy egyben az a hely, ahol a legtöbb emlődaganat fejődésnek indul. Az emlő önvizsgálatát minden hónapnak ugyanabban a szakában, közvetlenül a menstruációs ciklus vége után ajánlott elvégezni

Az önvizsgálat 8 egyszerű lépése:

  • Álljon egy tükör elé, és tegye csípőre a kezét. Tekintse meg az emlőit, különös figyelmet fordítva a bőr változására (bőrpír, duzzanat, redők), illetve a mellbimbó állapotára (behúzódás, hámlás, váladékozás).
  • Emelje fel mindkét karját a feje fölé, és figyelje meg, van-e változás a látványban vagy a körvonalakban.
  • Bal karját továbbra is felemelve, jobb kezével és zárt ujjakkal köröző mozgással tapintsa át bal mellét – arra figyeljen, hogy nem érez-e göböt vagy csomót. Ezután jobb oldalát is vizsgálja meg ugyanígy.
  • A következő önvizsgálatokat fekvő helyzetben végezze! Feküdjön hanyatt és tegyen egy keményebb párnát a vizsgált oldalon a lapockája alá. A jobb mellhez a bal kezét, a bal melléhez a jobb kezét használja. Azt a kezét, amelyiket éppen nem használ, emelje fel a feje mellé. Összezárt ujjaival simító-nyomó mozdulatokkal tapintsa át a bal mell mirigyállományát felülről lefelé haladva.
  • Ugyanebben a helyzetben engedje bal karját a teste mellé, majd tapintsa át a mell külső felét a test középvonala felé haladva.
  • Körkörös mozdulatokkal vizsgálja meg hónalját is összezárt ujjai alsó felületét használva. A hónalj mélyedésénél kezdje és haladjon felfelé a mell irányába.
  • Ujjbeggyel tapintsa át a kulcscsont fölötti árkokat.
  • Ezután helyezze a kispárnát a jobb válla alá, és a bal kezével a leírt módon vizsgálja meg a jobb mellét, mellbimbóját, hónalját és a kulcscsont árkot is.
  • Amennyiben bármilyen rendellenességet tapasztalunk az emlővizsgálat alatt mielőbb jelentkezzen be kezelőorvosához!